Az újjászervezett francia haderő etnikai összetétele és részvétele az anyaország felszabadításában
A francia hadsereg megsemmisítő vereséget szenvedett 1940-ben, háborús részvétele azonban ezt követően is folytatódott a Charles de Gaulle által létrehozott Szabad Francia Erők tevékenységének köszönhetően, majd magasabb szintre lépett az észak-afrikai francia gyarmatok szövetségesekhez való csatlakozása után 1942 végén. A hasonló hátterű, de nagyon eltérő meggyőződésű két francia seregtest összeolvasztása nehéz feladat volt, de sikerült egy olyan haderőt létrehozni 1943 folyamán, amely tevékenyen tudott közreműködni Európa felszabadításában. A francia alakulatok kivették a részüket Olaszország és Franciaország felszabadításából, majd Németország megszállásából, ugyanakkor az ezeknek az egységeknek a kötelékében harcoló katonák jelentős része nem francia állampolgár volt. Mivel létrehozásuk során a gyarmati haderőre támaszkodtak, így az alakulatok elsősorban bennszülött katonákból álltak, akiket nagy számban egészítettek ki más európai és Európán kívüli nemzetek állampolgárai is. A francia hadvezetés már az anyaország felszabadítása során megkezdte ezeknek az egységeknek a „kifehérítését” (blanchiment), hogy csökkentse ennek a szerepvállalásnak a jelentőségét.
Krisztián Bene
The Ethnic Composition and the Participation of the Reorganized French Army in the Liberation of the Motherland
The French army suffered a devastating defeat in 1940, but its involvement in the war continued after that, thanks to the activities of the Free French Forces established by Charles de Gaulle. This participation rose to a higher level in late 1942 after the accession of the French colonies of North Africa to the Allies. The merging of two French armies with similar backgrounds but quite different convictions was a difficult task, but it succeeded in creating a force during 1943 that could play an active role in the liberation of Europe. The French formations took their share from the liberation of Italy and France and then from the occupation of Germany, however, a significant proportion of the soldiers fighting in the units of these units were not French nationals. Because they were based on colonial forces, these formations consisted primarily of indigenous soldiers, supplemented in significant numbers by citizens of other European and non-European nations. Already during the liberation of the motherland, the French military leadership began the “whitening” (blanchiment) of these units to reduce the importance of this involvement.