„… hogy a magyarság testéből az idegen elemeket eltávolítsuk…” A német származású lakosság Szovjetunióba deportálása a délkelet-magyarországi lokális források tükrében 1944/1945
1944 és 1945 fordulóján a Magyarországot megszálló Vörös Hadsereg az azóta ismertté vált 7161-es számú szovjet határozat értelmében civilek – nők és férfiak – tízezreit deportálta több éves kényszermunkára ún. GUPVI lágerekbe a Szovjetunió területére. A téma kutatása először az 1990-es években vált lehetővé, a magyar és nemzetközi vizsgálódásoknak, majd a kormány által 2015-ben elrendelt emlékévnek hála a magyar társadalom széles rétegei számára vált ismertté a „malenkij robot” története. Mindezek ellenére az elhurcolás lokális történései máig alig ismertek a vidéki Magyarországon. Feltáratlan, és sokak számára nem is kívánatos annak feltárása, hogy a német kisebbség elszállítása egyes régiókban a helyi magyar hatóságok számára lehetőséget nyújtott évtizedek óta rendezetlen etnikai és politikai kérdések rendezésére. Míg „szovjet bosszúról” gyakran szó esik, a végrehajtásban közreműködő helyi személyek szerepe máig homályban maradt. Előadásomban a Békés és Csanád vármegyei elhurcolásokat veszem nagyító alá helyi levéltári források és visszaemlékezések tükrében. Célom, hogy rámutassak, hogy egy olyan multietnikus régióban, ahol az ott élő német kisebbség asszimilációs foka településenként eltérő volt, a deportálás végrehajtásában számos etnikai, politikai és személyes motiváció jutott érvényre, amire a magyar történetírás mindeddig egyáltalán nem reflektált.
Beáta Márkus
“… to remove the foreign elements from the body of Hungary”. The deportation of civilians of German origin from Southeast Hungary (1944/1945) in local sources
At the end of 1944 and beginning of 1945, the Soviet Red Army occupied Hungary and according to the GKO decree No. 7161, they deported tens of thousands of civilians − women and men − to GUPVI camps in the Soviet Union for several years of forced labour. Research in this topic was only possible from the 1990s. Thanks to Hungarian and international research and the commemorative year announced by the Hungarian government in 2015, the history of the “Malenkij Robot” is now widely known in Hungarian society.
To the contrary, the local events of the deportation in rural Hungary are almost completely unknown. The investigation of some details is even undesirable, such as the fact that the removal of the German minority in some regions gave the Hungarian authorities an opportunity to settle and retaliate ethnic-political conflicts. One often hears about “Soviet vengeance” in Hungary, but the role of the local people who participated in the deportation has been forgotten until today.
The following study will more closely examine the deportation in Békés and Csanád counties using local archive sources and ego-documents. My aim is to present how the deportation was handled in a multiethnic region, where the level of assimilation of the German minority differed from one community to another. My research showed that numerous ethnic, political and individual motivations were brought to bear during the deportations − a fact that has so far remained unreflected in Hungarian historiography.