Háborús propaganda az Olasz Szociális Köztársaságban, 1944-1945
Egykori hivatásának köszönhetően Benito Mussolini pontosan tisztában volt a sajtó egyre növekvő jelentőségével. Világosan látta a propaganda szerepét a hatalom megszerzésében, majd megtartásában. A fasizmus megújította az olasz politikai kommunikációt. Az addigiaktól eltérő politikai nyelvezet, a kommunikáció nonverbális új elemei, az egyszerű, ám harcias fellépés megkönnyítette a politikai üzenetek célba juttatását. Mussolini rendszerét sokáig széles körű konszenzus övezte, amely a második világháború idejére vált semmissé. Ettől kezdve a háborús propaganda egyik legnehezebb feladata az olaszok csökkenő háborús lelkesedésének fenntartása, illetve az lett, hogy visszahozzon valamicskét abból az egyetértésből, amely sokáig a rendszert övezte. Előadásomban a fasiszta háborús propaganda és kommunikáció azon eszközeit – bűnbakkeresés és ellenségkép, heroikus nemzeti múlt és szövetségi hűség hangsúlyozása – vizsgálom, amelyeket az 1943 és 1945 között fönnálló Salòi Köztársaság a náci Németország által erősen kontrollált propagandagépezete alkalmazott a háború utolsó éveiben.
Gábor Andreides
Italian Fascist war propaganda in 1944-1945
Thanks to his former profession, Benito Mussolini was well aware of the growing importance of the press. He clearly saw the role of propaganda in gaining and retaining political power. The Fascism renewed the Italian political communication. The different political language, the nonverbal elements of communication, the simple but combative action made it easier to get political messages to their destination. Mussolini’s system was for a long time surrounded by a deep consensus that disappeared when Italy arrived in World War II. From then on, one of the most difficult tasks of the Italian war propaganda was to maintain the declining war enthusiasm of the Italians, and to bring back some of the consensus that had long surrounded the system. In my presentation, I examine the means of fascist war propaganda and communication – the search for scapegoat and the image of the enemy, the heroic national past, and federal allegiance – used by the propaganda machinery of the Republic of Salò, which was heavily controlled by the Nazi Germany from 1943 to 1945, in the last years of war.